�let a ki�ll�t�son t�l

Eg�szs�g  vagy sz�ps�g?

Nyugat- �s �szak-Eur�p�ban megd�bbent� �js�gh�rekkel szembes�lhettek a kutyatulajdonosok a k�zelm�ltban. Sv�dorsz�gban p�ld�ul a kutyateny�szt�s�rt is felel�s mez�gazdas�gi miniszt�rium k�zel 60 fajta megsz�ntet�s�t fontolgatta, bele�rtve olyan ismert �s kedvelt fajt�kat is mint a cocker sp�niel, a basset hound, a csau-csau, a shar-pei �s a pekingi. A magyar gyakorlattal ellent�tben a felsorolt fajt�k nem t�lzott vagy t�lzottnak v�lt harciass�guk miatt, teh�t az emberek v�delme v�gett ker�ltek fekete list�ra, �ppen ellenkez�leg: saj�t �rdek�kben. Hogy mi�rt? B�rb�ntalmak, almafej�s�g, sz�l�si neh�zs�gek, �z�leti rendelleness�gek, mozg�sprobl�m�k, neh�z l�gz�s, �s m�g oldalakon kereszt�l sorolhatn�nk a kuty�k �let�t megnehez�t�, szinte fajtatipikus betegs�geket �s rendelleness�geket.

K�nny� lenne feltenni azt a hangzatos k�rd�st, vajon hogyan jutottunk a farkast�l a csivav�ig? A probl�ma azonban nem ilyen egyszer�, s nem oldhat� meg bizonyos fajt�k betilt�s�val �s ez nem is lehet c�l. M�rcsak az�rt sem, mert mi, emberek, b�rmikor k�pesek vagyunk �jabbak kialak�t�s�ra. Lehet�s�geink szinte korl�tlanok.

A kezdetek

A fajta mint fogalom �ltal�nos meghat�roz�sa szerint egy kutyafajt�t adott egyedek csoportjak�nt defini�lhatunk, melyet az ember egy bizonyos c�l �rdek�ben (l�sd standard), szab�lyozott szelekci�val, regisztr�lt gener�ci�kon kereszt�l teny�szt. A folyamat v�g�n az adott fajt�hoz tartoz� egyedek bizonyos, m�s fajt�kt�l k�l�nb�z� tulajdons�gokat birtokolnak, melyeket ut�daik is �r�k�lnek.

Az �sember ugyan m�g nem vezetett t�rzsk�nyvet, de m�r a farkas domesztik�ci�ja, mondhatni kuty�v� v�l�sa sor�n a fent le�rt tev�kenys�get folytatta az�ltal, hogy az emberi k�z�ss�gbe legink�bb beilleszked� egyedeket tartotta meg �s szapor�totta. Az ember beavatkoz�s�r�l tan�skodnak azok a t�bb ezer �ves barlangrajzok is, melyek egy�rtelm�en r�vidsz�r� kuty�kat �br�zolnak. De el�g csak az egyiptomi f�ra�k kuty�ira gondolni, hogy l�ssuk, a farkasra jellemz� k�ls� milyen gyorsan megv�ltozott, helyesebben v�ltoztatta meg az ember. Val�sz�n�leg m�r �seink is kedvelt�k a t�lz�sokat. Egy hatezer �ves, Alg�ri�ban felfedezett barlangrajz egy olyan kuty�t �br�zol, melynek farka t�bbsz�r�sen is h�t�ra kunkorodik, ak�r egy kaka�scsiga.

Az ember �vsz�zadokon kereszt�l szinte kiz�r�lag felhaszn�lhat�s�guk, teljes�tm�ny�k alapj�n szelekt�lta a kuty�kat. M�g a t�rpekuty�knak is volt feladatuk: elkapni a bolh�kat �rn�j�k �gy�ban. A XIX. sz�zad elej�n, els�sorban Angli�ban, fokozatosan a k�llem vette �t a f�szerepet. A k�l�nb�z� kutyafajt�k k�llemi saj�toss�gait meghat�rozva megsz�lettek a fajtale�r�sok, azaz a standardek. �ltal�ban egy adott kutya szolg�lt a fajtale�r�s modelljek�nt. Kezdetben a fajtale�r�sok viszonylag szabad mozg�steret k�n�ltak a b�r�knak, el�fordult, hogy ugyanazon kutya egy ki�ll�t�son k�t k�l�nb�z� fajta k�pvisel�jek�nt is gy�zni tudott. Ez a helyzet gyorsan megv�ltozott, s�t sz�mtalan esetben a tipikus fajtajegyek t�lzott kihangs�lyoz�sa v�lt �ltal�nos gyakorlatt�. B�r ma m�r elk�pzelhetetlen, mondjuk egy angol staffordshire bullterriert egy amerikai staffordshire terrierrel �sszet�veszteni, az�rt a l�tsz�lag igen pontos �s r�szletes standardek val�j�ban napjainkban is viszonylag sok �rtelmez�si lehet�s�get k�n�lnak. Gondoljunk csak az �n. angol, amerikai, ausztr�l, kontinent�lis stb. t�pusra! Vagy csak arra, kennelenk�nt is szembet�n� lehet az elt�r�s egyazon fajt�ban. �vekkel ezel�tt, mikor m�g l�tezett s�-bors sz�n� k�z�p pinscher, a Jean Pfister kennelb�l sz�rmaz� kuty�k mindegyik�nek volt egy kerek fekete folt a cs�nkiz�lete felett. Ez volt a ,,pfisterek’’, ahogy a kennelb�l sz�rmaz� kuty�kat nevezt�k, jellegzetes ismertet�jele.

�s ez a v�g???

Eml�kezetes, mikor egy bulldog-teny�szt� �rdekl�d�semre t�bbek k�z�tt azt v�laszolta level�ben, hogy az angol bulldog ",�lland� orvosi fel�gyeletet ig�nyel"’. Nyugat-Eur�p�ban a kutyateny�szt�s kedvelt t�m�ja a bulv�rsajt�nak. Cikkeiket el�szeretettel illusztr�lj�k tang�harm�nikaszer�, gyakorlatilag vak shar-peiek, b�rbetegs�gekt�l szenved� meztelen kuty�k vagy v�r�s, gyulladt szem� basset houndok k�peivel.

A shar-pei eset�ben szerencs�re m�r valamelyest v�ltozott a helyzet, ker�lend� a t�l sok b�rred�, mely nemcsak a b�rbetegs�gek meleg�gya, hanem a szemre cs�szva vakk� teszi az �llatot, s csup�n t�bbsz�r�s m�t�tek seg�ts�g�vel, a t�lzott b�rred� kimetsz�s�vel jav�that� valamelyest a helyzet.

A csau-csaun�l hasonl� gondokat okozott a standard arckifejez�sre vonatkoz� r�sze. Ezek szerint a csau-csau legyen ,,scowl’’, azaz komoly, szigor�. E jellemz� t�lzott hangs�lyoz�s�nak k�sz�nhet�en a csau-csauk fejb�re gyakran a szembe l�gott, vagy a m�lyen �l� szemek entr�piumhoz vezettek. A jelenlegi standardben m�r szerepel, hogy a mogorva arckifejez�st semmik�ppen sem szabad laza, gy�r�tt fejb�rrel el�rni.

A j�v�

Kritiz�land�k teh�t a kutyateny�szt�sben napjainkban tapasztalhat�, a kutya eg�szs�g�re k�ros t�lkap�sok. Ak�r egyes kutyafajt�kat is fejl�d�si rendelleness�gnek lehetne tekinteni. E fajt�k az eredm�nyei annak a t�bb gener�ci�n kereszt�l vitt rosszul �rtelmezett teny�szt�i c�lnak, a sz�ps�gide�l rossz felfog�s�nak, amelyek helyenk�nt a fajtaspecifikus tulajdons�gok elt�lz�s�hoz vezettek. B�r ezen tulajdons�gok sokszor val�ban szerepelnek a standardban, eredetileg bizonyosan nem �gy k�pzelt�k el.

K�z�s munk�val tiszt�zniuk kell a teny�szt�knek �s b�r�knak a priorit�sokat, �s a fajt�k �rdek�ben egyeztetni�k kell. Tiszteletben kell tartani a standard hagyom�nyait, a fajtagazda orsz�gok szuverenit�s�t, ami ugyanakkor nem jelentheti azt, hogy az �jabb kutat�si eredm�nyekhez �s az �llatv�delem k�vetelm�nyeihez ne lehetne hozz�igaz�tani.
A standard egy bizonyos kutyafajta ide�lis k�p�t �rja le, de az ide�lis kutya egy�ttal sz�p �s eg�szs�ges is.

Az id�zett �s k�zelj�v�ben megjelen�, agr�r-fels�oktat�s sz�m�ra k�sz�l� tan- �s szakk�nyv c�me: A kutya teny�szt�se �s eg�szs�gv�delme (szerkeszt� �s szerz�: Z�ld�g L., t�rsszerz�k: Fekete S., Heged�s M., Janza F., J-n� P�rfy T. �s Visnyei L.) A neves kinol�gusok �ltal �rt szakk�nyv a kutyateny�szt�s �s tart�s sz�mos problematik�j�val foglalkozik, �gy t�bbek k�z�tt: a kutya h�zias�t�s�val, genetik�j�val, teny�szt�s�vel, viselked�s�vel, szaporod�sbiol�gi�j�val, eg�szs�g�vel, �r�kl�tt �s szerzett betegs�geivel, az eg�szs�ges �s a beteg kutya szakszer� t�pl�l�s�val �s nem utols� sorban a nagy t�rsadalmi esem�nynek sz�m�t�, l�tv�nyos ki�ll�t�s�val.

Forr�s: www.kutya.hu